Csetvei Krisztina

Csetvei Krisztina bemutatkozó kép

Szeretettel üdvözöllek kedves Olvasó!

Csetvei Krisztina vagyok és 1983. január 8-án láttam napvilágot egy Szabadkához közeli kisvárosban (Bácstopolyán). Gyermekkoromat már Budapesten töltöttem, majd tízenévesen családommal (Anya-Apa-Tesó és Néró, a kutya családtag) Szentendrére költöztünk – aztán jött a gimi, egyetem (BME-GTK), gyakornoki munka, munka-munka, magybetűs ÉLET és ismét Budapesten találtam magam.

Nálunk nem volt kérdés, hogy a Műszaki Egyetemen tanulok tovább, az is biztos volt, hogy inkább a gazdasági tárgyak, marketing és menedzsment, ami érdekelnek... (nem igazán a hálózatok és rendszerek vagy vegyipari műveletek című kiváló tantárgyak). Negyedévesen projekt feladatot kaptunk (mely már a diplomamunkára való felkészülésünket segítette) – ekkor riadt nagy szemekkel állhattam otthon, mert Édesanyám egyik legjobb barátnője segített másnap utat mutatni.. Szeretem a borokat? – kérdezték félve. A válasz egyértelmű volt számomra. Szeretem a jó bort, az embereket, szeretek tanulni és így jelentkeztem marketing gyakornoknak az akkor nemrégen induló és épülő-szépülő Béres Szőlőbirtok és Pincészethez. Orbán Gergely értékesítési vezető (jelenleg Borbán Pincészet) kezei alá kerültem és csak figyeltem, tanultam, igyekeztem.. aztán karácsonyi ajándékként egy WSET alapfokú tanfolyamot kaptam a Béres családtól a Mészáros Gabriella és Rohály Gábor vezette Borkollégiumba. (Ekkor 2006-ot írtunk.) Én voltam a legboldogabb, legbüszkébb és leg-leg-leg! Sikeresen elvégeztem a tanfolyamot, majd elkezdtem otthon bort kóstolni, szép címkéket gyűjteni (utólag ezeken a címkéken nagyokat mosolygok…), az étel-bor párosításokra oda figyelni.

Az élet kiszámíthatatlan és három év kitérő következett. Egy nagyvállalat marketing osztályára kerültem, egy hatalmas, idegen világba, ahol helyt akartam állni és úgy érzem sikerült is. Rengeteget tanultam, sok jó barátot szereztem, elvégeztem a BME MBA posztgraduális képzését. Szabadidőmben pedig borkóstolókra jártam..

2009. tavaszán Édesapám barátja (Bóni László, DiBonis Borászat) jelentkezett nálunk telefonon, hogy ha van kedvünk látogassuk meg a HunDeszt díjátadó ünnepségen, ugyanis nagyon jók a pálinkái (gyümölcs párlatai) és örülne ha megmutathatná nekünk, mert mi értékelni fogjuk… Ott voltunk, kóstoltunk, én arra gondoltam, hogy ez művészet és én is részese szeretnék lenni ennek a csodának! Pár hét múlva már a szabadkai birtokon ismerkedtem a borokkal és párlatokkal.. azt éreztem megint, mint amikor a Béres borok között voltam, hogy ez az amit igazán szeretnék csinálni. Egy borkóstolót követő hosszú beszélgetés alkalmával kaptam egy fénymásolt papírt.. amit csaknem minden este lefekvés előtt elolvastam.

            "Ha megöregszem, pincét akarok, ezt már szilárdan
            elhatároztam. Semmi mást nem akarok az élettől. A pince helyét is
            kinéztem, nem messze otthonomtól: gyalog járok majd ki, s vigyázok,
            hogy a környékbeliek, bortermelők, gyümölcsös-kertek tulajdonosai,
            vincellérek ne tudjanak semmit városi múltamról..."

(Márai Sándor)

..és az álmok valóra válnak! – 2011-ben elvégeztem a WSET felsőfokú tanfolyamát, Londonban a világ egyik legnagyobb borversenyén az International Wine Challenge-n kóstolhattam és bírálhattam, mint segédbíráló (associate), -sajnos csak egy nagyon rövid ideig- a Rádió Café Borjour bormagazinját vezethettem Nagy Sebestyén társaságában… és nem utolsó sorban pince tulajdonos lettem és májusban elkezdtük Családommal a Csetvei Pince  “felépítését” a gyönyörű móri borvidéken! A pince felújítása befejeződött, csodaszép lett.

Eltelt egy év, túl vagyok a második teljes saját szüretemen és az a legfőbb vágyam, hogy nagyon sok szép, mosolygós, szerethető bort készítsek Nektek, kedves Olvasók!

Repül az idő, 2014. március 05-e lett, sok minden történt velem/velünk az elmúlt pár évben.

2013. nyarán sikeresen diplomáztam a Corvinus Egyetem szőlész-borász szakmérnöki képzésén, diplomamunkám címe a "Móri Borvidék Magyarország bortérképén" címet viseli. Célul tűztem ki, hogy a Móri Borvidéket fogom népszerűsíteni és viszem jó hírét a világban. Evvel párhuzamosan két évig hallgatója voltam a budafoki Soós istván Borászati Technikumnak - sokszor nem volt egyszerű az egyetem és a levelező technikusi képzés párhuzamosan. Végül itt a záróvizsgára nem jutottam el, mert ütközött az egyetemi záró vizsgámmal. Sebaj! Szép két év volt.

2013. augusztus 17-én férjhez mentem. Ez a pincészet életében legalább olyan fontos, mint az én életemben. Machán-Csetvei Frigyes segíti a háttérben a Csetvei Pince értékesítési feladatait és lelket önt belép egy hosszú és fárasztó nap után. Ez nagyon fontos, hogy minden nap (majdnem minden nap) újult erővel tudjam kezdeni és folytatni.

Rengeteg terv, munka, építkezés, szőlőtelepítés vár még ránk az idei évben... szép lassan, de biztosan haladunk előre. Szeretettel várlak a pincémben kedves olvasó!

Baráti üdvözlettel,

Csetvei Krisztina